Skip to content Skip to left sidebar Skip to footer

Látnivalók

Mosonszentjánosi római katolikus templom

Habsburg Mária Krisztina és férje, Albert Kázmér szász választófejedelem építette barokk stílusban 1769-ben az alacsony homlokzatú, Keresztekő Szent János tiszteletére szentelt hosszhajós templomot.
Berendezése: XVIII. századi barokk szószék, gazdag faragású copf padok, szép szobrok és oltárok. A múltszázadi főoltárkép Keresztelő Szent Jánost mutatja. A szent-család oltárképpel szemben látható Szent Vendel kép a templom legidősebb festménye, amelyet Szentjános mezőváros készíttette fogadalomból 1765. június 1-jén, a csodatevő kiscelli Mária és a barmok védőszentjei, Vendel és Lénárt tiszteletére.
A templom előtt Nepomuki Szent János barokk szobra található.

 

Pusztasomorjai római katolikus templom

A Szent István király nevét viselő római katolikus templomot a korábbi  középkori templom helyén valamikor 1713 és 1735 között barokk stílusban építették át. A főoltár Szent István királyt mutatja. A bejárat feletti félkörös fülkében Szent Flórián szobra látható.
Legutóbb 1992-98 között renoválták kívül és részben belül is a templomot.
A templom oldalfalán lévő emléktábla a második világháborúban elesett pusztasomorjai hősi halottaknak állít emléket.
A templom előtt XIX. századi kőkereszt áll.

 

Mosonszentpéteri római katolikus templom

A templom Árpád-kori alapokon épült, ezt a torony alsó harmadának kváderkövei és a homlokzat előtti oszlopok bizonyítják. A XVI. századi – az idők során többször elpusztult – templom jelenlegi neoromán stílusban átépített formáját 1906-ban nyerte el. Védőszentje és névadója Szent Péter apostol. A templombelső mennyezete 1938-ban készült.

 

Hármashalom

Az 1937. május 30-án felavatott Hármashalom – Országzászló emlékművel eredetileg az első világháborúban elesett helybéli hősi halottaknak kívántak emléket állítani. Kialakításához a szentistváni Magyarország vármegyéiből hordták össze a földet. Tervrajz alapján helyi kőművesek és mesteremberek építették. Kovácsolt vaskerítését és a kettős keresztet Wurzinger József szentjánosi műlakatos készítette. Előoldalán egy márványtáblán Vörösmarty Szózat című verséből a „Hazádnak rendületlenül légy híve…” részlet volt olvasható, amely 1938-ban kiegészült az „óh, magyar” résszel is.
A kommunista hatalomátvétel után 1949-ben szovjet hősi emlékművé alakították át. A rendszerváltást követően 1991-ben újra visszaállították az eredetivel közel megegyező állapotába. Kevés helyen találunk az országban hasonló emlékművet.