Jánossomorja hírességei
Wachtler István
(Szent-János 1883 – Mosonmagyaróvár 1952)
 |
A községi jegyző, nemzetgyűlési képviselő ismert szentjánosi gazdálkodó-család gyermeke volt. A bencés gimnázium és a jegyzőtanfolyam után 1911-től szülőfaluja, majd Pusztasomorja jegyzője, aki később – a helyiek nagy bánatára – Mosonszolnokra ment főjegyzőnek. Idő előtti nyugdíjazása után 1926-tól egy cikluson keresztül nemzetgyűlési képviselő a kormánypártban. Jó tollú újságíró, több mint 3000 cikke jelent meg különféle lapokban. Különösen írásbéli tevékenysége révén vált védelmezőjévé a kitelepítésre ítélt heidebauer lakosságnak, 1945 után ezért még a győri gyűjtőfogházat is megjárta. |
Lang Lénárd
(Szent-Péter 1880 – Mosonszentpéter 1947)
 |
Lang Lénárd gazdálkodó, nemzetgyűlési képviselő, sokgyermekes szentpéteri heidebauer gazda elsőszüllöttje, aki diákként német származású létére magyar nyelvből jeles tanulója a győri bencések gimnáziumának. Családi okból, kényszerűségből tért vissza a 100 holdas szentpéteri birtokra. Politikusként a falusi parasztkaszinóból – a Wennesz-féle kovácsműhelyből – indult, majd 1931-ben a választásokon nagy fölénnyel verte németbarát ügyvéd ellenfelét. A kisgazdapártban kezdte képviselői tevékenységét, két választási cikluson keresztül volt tevékeny és hatásos képviselője a gazdálkodóknak. Volt a kormány gazdasági tanácsadója és az Országos Mezőgazdasági Kamara alelnöke is. Az országos politizálásból kivonulva is németellenes állásfoglalásairól volt híres. |
Klafszky Katalin – Katherina Lhose-Klafsky
(Szent-János 1855 – Hamburg 1896)
 |
A szegény falusi suszter és harangozó lánya, akinek csodás hangját először a község kántortanítója fedezte fel, neves szopránként és világhírű Wagner-énekesként vált ismertté. A templomi éneklést Bécsben folytatta, az ottani Vígszínházban volt kórista. Innen vitte el az Udvari operába Marchesi mester, pályája Lipcsében majd Brémában folytatódott. Isolda szerepében akkora sikert aratott, hogy a Hamburgi Operaház örökös tagjává választották. Énekelt a londoni Covent Garden-ban és Észak-Amerika nagy operaszínpadain is, ahol a kritika a legeszményibb Wagner-énekesnek nevezte. Súlyos betegségéből megváltó korai halálakor a hamburgiak tízezrei kisérték utolsó útjára a híres Izolda-szerep ruhájába öltöztetett kedvencüket. Emléktáblája szülőházának falán (Szabadság u.), márványszobra a Hamburgi Operaház előcsarnokában található. |
Mátyás Endre
(Puszta-Somorja 1845 – Moson 1907)
Kisbirtokos földműves szülők gyermeke, aki 1866-ban Győrött szerzett tanítói oklevelet. Munkásságának nagy részét báró Sina Simon jánosházapusztai iskolájában fejtette ki. Mátyás Endre királyi arany érdemkereszttel kitüntetett pedagógusként szerzett hírnevet falujának. Pusztai tanítóként egyedül ő kapta meg ezt a magas elismerést, bár átadását nem érhette már meg, mert egy arcműtét után rövidesen meghalt.
Smuk Antal
(Puszta-Somorja 1902 – Rio de Janeiro 1970)
 |
Smuk Antal költő, népmesegyűjtő, a brazíliai magyarok tanítója és lapszerkesztője szintén a mai Jánossomorja híres szülöttje. A nagy német lakosságtengerben kis magyar szigetnek számító szegény falu szegény embereként a szomszédos nagyközségben tanulta ki a szíjgyártó szakmát. Nagy szorgalommal, önerejéből vált mesteremberből szépnyelvű költővé és a Hanságvidék népmesegyűjtőjévé. Kalandos körülmények között jutott el Brazíliába, ahol az 1930-as években már sok – erről a környékről való – szegény kivándorló keresett megélhetést. Adottságai révén hamarosan tanítója és lapszerkesztője lett az ottani magyarságnak, majd a háború végéig küldte tudósításait, verseit a felfedezőjének tekinthető Mosonvármegye című lapnak. |
Gyimesi Lajos
okleveles tanító, népköltő
(1913 Császárrétpuszta – 1990 Keszthely)
 |
Gyimesi Lajos 1913. augusztus 25-én született a Mosonszentpéter községhez tartozó Császárrétpuszta nevű majorban, ahol apja uradalmi tanító volt. Itt végezte el elemi iskoláit majd Mosonmagyaróvárra került gimnáziumba, ahol mint koldus diák, vendéglői maradékokon tartotta fenn magát, s így végezte el a gimnáziumot, majd a tanítóképzőt Kiskunfélegyházán és szerzett tanítói oklevelet 1935-ben. Még ebben az évben Kecskeméten jelent meg első elbeszélő kötete „Tavaszi hangok” címmel.
A nehéz társadalmi viszonyok között három évig nem kapott tanítói kinevezést. Ekkoriban volt a Mosonszentjánosi Társaskör titkára, de dolgozott a Mosonvármegye című lapnál is. 1938-ban irodalmi munkássága elismeréseként a győri Kovách Pál Irodalmi Társaság tagjai közé választotta. 1938. november 24-én nevezték ki állami kisegítő tanítónak a kecskeméti tanyákra (Szentkirály, Borbás, Lakitelek, Szikra). Gyimesi Lajos végigharcolta a II. világháborút, a Don melletti harcoktól a nagy visszavonulásig. 1945 tavaszán szovjet hadifogságba került, hazatérése után (1947) Keszthelyen telepedett le. Általános iskolában tanított, de rábízták a gyógypedagógiai osztály vezetését is. Ezért elvégezte a gyógypedagógiai szaktanfolyamot, majd a gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolát is. Jó munkája eredményeként 1953-ben felrendelték az Oktatási Minisztériumba dolgozni – s rábízták öt dunántúli megye gyógypedagógiai tanulmányi felügyelői teendőit. 1954. szeptember 8-án, a nem sokkal korábban létrehozott zalaszentgróti gyógypedagógiai nevelőintézet vezetésével bízták meg.1956 után majdnem letartóztatták, rendőri felügyelet alá helyezték, sokáig nem hagyhatta el az épületet, s évekig naponta kellett jelentkeznie a rendőrségen. Nyugdíjba vonulásakor szakmai munkáját Munka Érdemrend kitűntetéssel ismerték el. Visszahúzódva élt, írásait, verseit nem rendezte sajtó alá. 1990-ben halt meg gégerákban, sírja a keszthelyi temetőben található. 2004 óta Zalaegerszegen a Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye viseli a nevét.
|
A Mosonszentjánosi Kódex
 |
A város híres kulturális emléke az egykori protestáns német lakosság írott hagyatékának gyűjteménye a Mosonszentjánosi Kódex (Der Sankt-Johanner Kodex). A kódex alapjául szolgáló XVII-XVIII. századi német nyelvemléknek tekinthető, házi használatra szánt ima- és énekeskönyvek száz évvel ezelőtt még ott voltak minden heidebodenbeli házban. Az óhazai protestáns német népéleti hagyatékot, bibliai szövegeket tartalmazó kéziratos kódexekben található bejegyzések esetenként a mindennapi élet családi eseményeire is utaltak. A sok-sok kéziratos könyv a Pannonhalmi Főapátsági könyvtárban található, mutatványpéldányai a helyi Heidebauer Helytörténeti Gyűjteményben is megtekinthetők. |
